Kerry Kairóban folytatta tárgyalásait a tűzszünet érdekében

Kairóban folytatta tárgyalásait csütörtökön John Kerry amerikai külügyminiszter a gázai tűzszünet mielőbbi megteremtése érdekében, de egyik munkatársa közölte, hogy már nem marad sokáig.

Kerry telefonon tárgyalt katari és török kollégáival, akiket arra kért, bírják rá a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin szélsőséges szervezetet, hogy fogadja el az Egyiptom által benyújtott fegyvernyugvási kezdeményezést.

A Hamász a múlt héten elutasította a javaslatot, és a fegyverszünetet olyan előfeltételekhez kötötte, mint az övezet 2007 óta tartó blokádjának feloldása, és az utóbbi hetek alatt őrizetbe vett palesztin foglyok szabadon engedése.

Az egyiptomi kezdeményezést mind Izrael, mind Mahmúd Abbász palesztin elnök, de az Arab Liga is támogatta, ugyanakkor Katar és Törökország az iszlamista Hamászt pártfogolta. Megfigyelők azonban kétségbe vonják, hogy Izrael valóban beszüntette volna az inváziót, miután Cipi Livni igazságügy-miniszter kedden kijelentette, nem lát valós lehetőséget egy tűzszünetre, s a jelenleg folyó szárazföldi hadműveletek elkerülhetetlenek.

Kerry egy rövid szerdai látogatás alatt Jeruzsálemben és Rámalláhban folytatott tárgyalásokat az izraeli kormányfővel és a palesztin elnökkel, de anélkül szállt újra gépre, hogy áttörést ért volna el az ügyben. Az övezetet ellenőrző Hamászt Washington terrorszervezetnek nyilvánította, így Kerry nem érintkezik közvetlenül gázai illetékesekkel.
A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a megbeszélések jó irányba haladnak, de még sok munka van a tárgyaló felek előtt. Részletekbe nem bocsátkozott. Egy munkatársa azt mondta, hogy maradása attól függ, "hogy van-e az ellenfelekben hajlandóság a tűzszüneti megállapodásra". "Ezt rövid időn belül eldönti."

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is a térségben járt, de ő sem tárta fel intenzív erőfeszítéseinek eredményeit. Kedden Rámalláhból videokapcsolaton keresztül szólt a gázai konfliktus ügyében összeült Biztonsági Tanácshoz. A gyűlés részvevőinek megértését kérte, amiért a rendkívül érzékeny helyzetre való tekintettel nem hozza nyilvánosságra a tárgyalások részleteit.

Kairóban tartózkodik Philip Hammond brit külügyminiszter is, aki egyiptomi kollégájával, Számeh Sukrival közösen tartott sajtótájékoztatóján arra szólította fel a Hamászt, mindenfajta előfeltételek nélkül fogadja el a tűzszüneti javaslatot a gázai lakosság szenvedésének beszüntetése érdekében. Hammond kijelentette, hogy Izraelnek, mint minden államnak jógában áll a polgárait és városait célba vevő rakétatámadások ellen fellépni, ugyanakkor arra szólította fel a zsidó állam vezetőit, tegyenek meg mindent a gázai civilek védelméért.

A brit diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a mielőbbi fegyvernyugvást olyan mélyreható megbeszéléseknek kell követniük, amelyek a konfliktus valódi okainak megoldását célozzák, s lehetővé teszik, hogy a határ mindkét oldalán biztonságban élhessenek az emberek.

Az egyiptomi külügyminiszter megismételte korábbi kijelentését, miszerint az egyiptomi kezdeményezés tartalma megegyezik a Hamász követeléseivel. Rámutatott, Kairó is a határok megnyitását szorgalmazza, annak érdekében, hogy a segélyek akadályok nélkül eljussanak a rászorulókhoz.

Egyiptom a Gázai övezettel közös határát biztonsági okokra hivatkozva egy éve majdnem folyamatosan zárva tartja, amióta a hadsereg megbuktatta a Hamásszal szoros viszonyt ápoló, iszlamista Mohamed Murszi egyiptomi elnököt. Míg a Hamász az átkelők azonnali megnyitását követeli, addig Kairó azt a közbiztonsági helyzettől teszi függővé.
Egyiptom a rafahi határátkelőt csak a gázai sebesültek és az enklávénak szánt segélyszállítmányok előtt nyitja meg. Palesztinbarát aktivistacsoportok ugyanakkor arról számoltak be, hogy a kormányjelentésekkel ellentétben a hatóságok rendre megakadályozzák, hogy az önkéntesek bejuttassák a támogatásokat az övezetbe.

Csütörtök reggel az egyiptomi fegyveres erők a Gázai övezettel és Izraellel szomszédos Sínai-félszigeten megsemmisítettek egy rakétákkal megrakott járművet. Biztonsági források szerint a fegyvereket szélsőségesek az övezetből egy földalatti alagúton át juttatták Egyiptomba, azzal a céllal, hogy onnan intézzenek támadásokat a zsidó állam ellen.