A hűvösebb környezet gátat szabhat a békák fertőzés elleni védelmének

Ausztrál kutatók eredményei szerint a hűvösebb környezet lebéníthatja azokat a jóindulatú baktériumokat, amelyekkel néhány békafaj a betegségekkel veszi fel a harcot.

Az észak-queenslandi kutatók PLoS One folyóiratban megjelent eredményei segíthetnek megmagyarázni, hogy a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) gomba okozta chytridiomycosis betegség miért tizedeli meg a békapopulációkat a hűvösebb területeken és évszakokban.

A Bd-gomba a 15-25 fok közötti hőmérsékleti tartományt kedveli. Korábbi kutatások során már kimutatták, hogy azok a békák, amelyek testhőmérséklete az idő nagy részében 25 fok felett van, kisebb valószínűséggel esnek a betegség áldozatául. Ám továbbra is rejtélyt képeztek a 15 foknál alacsonyabb hőmérsékletű területeken kitörő járványok.

A Ross Alford vezette új tanulmány talán választ nyújthat eme rejtélyre. „A jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy a békák védelmének némely eleme (a baktériumok), nem funkcionál túl jól alacsonyabb hőmérsékleten” – magyarázza.

Egy vörösszemű levelibéka (Agalychnis Callidryas) ül a Montibelli Nemzeti Parkban a főváros közelében 2006. július 30-án. (MTI/EPA/MARIO LOPEZ)

Egy vörösszemű levelibéka (Agalychnis Callidryas) ül a Montibelli Nemzeti Parkban a főváros közelében 2006. július 30-án. (MTI/EPA/MARIO LOPEZ)



Az érintett baktériumok által termelt vegyületek általában gátolják a Bd-gomba terjeszkedését. „Alacsonyabb hőmérsékleten, annak ellenére, hogy a gomba kicsit lassabban növekszik, mintha a számára optimális hőmérsékletet tapasztalná meg, a béka védelmi vonala valójában elég rossz állapotban van ahhoz, hogy a gomba még mindig gyorsabban le tudja győzni, minthogy megvédhesse magát” – teszi hozzá.

Alford és csapata szimbiotikus baktériumokat (olyan parányok, melyek kölcsönösen előnyös kapcsolatot ápolnak gazdatestükkel) gyűjtött be esőerdei levelibékák három fajától. A Litoria nannotis, Litoria rheocola és Litoria serrata a kései 80-as és a korai 90-es években szembesült a gombás járvánnyal, és eltérően regenerálódott belőle.

A baktériummintákat 8 és 33 fok közötti tartományban tenyésztették, majd a Bd-nél alkalmazták a baktériumok termelte vegyületeket. Kiderült, hogy a 8 Celsius-fokon növekedő baktériumoknál volt a leggyengébb a gomba elleni védekezés képessége.

Alford elmondta, a korábbi kísérleteket rendszerint a megközelítőleg 20 fokos, tipikus laboratóriumi hőmérsékleten végezték, ám az új tanulmány a békák által természetes környezetükben megtapasztalt széles hőmérsékleti tartományt vette figyelembe. Úgy véli, a kutatás segítheti a későbbi kísérleteket olyan probiotikus keverék előállítására, amely védelmet nyújthat a Bd ellen, és lehetővé teheti a baktériumpopulációk kontrollálását a természetben.

„Példának okáért, ha az adott környezetben ismert baktériumok különösen kedvező kombinációjával rendelkező békákat engedünk szabadon, az védelmet nyújthat a fogságban tenyésztett állatoknak, és békáról békára átadva, bővítheti a nem kezelt kétéltűek ellenállási képességét” – magyarázza.

Agalychnis calidria (Fotó: AFP)

Agalychnis calidria (Fotó: AFP)



Egy másik, a Nature folyóiratban nemrégen közzétett tanulmány azt sugallja, hogy a békák elpusztított kórokozóval való beoltása javíthatja rezisztenciájukat a halálos gombás fertőzéssel szemben. Alford, aki eme tanulmányban nem vett részt, úgy véli, fontos minden ilyen megközelítést alaposan kivizsgálni, így végül többféle eszköz állhat rendelkezésre, hogy megvédjék a világ kétéltűit eme betegségtől.

A Dél-Floridai Egyetem kutatói három fajt teszteltek, hogy kiderítsék, szert tehetnek-e a fertőzés elkerülésének képességére, és rezisztenssé válhatnak-e a Bd-gomba immunitást elnyomó hatásával szemben. A Bd-vel klinikailag megfertőzött békák elkerültek bizonyos területeket, és a gombával való ismételt megfertőzés, illetve az abból kigyógyítás eredményeképpen elég erős immunválasz alakult ki, hogy legyőzzék a gomba immunitást elnyomó hatását. Amikor a kétéltűeket elpusztított Bd-vel oltották be, a rezisztencia hasonló szintjét érték el, a túlélési arány az ismételt oltásokkal egyetemben nőtt.

Alford szerint biztató a korábban megfertőzött egyedek adaptációja. Hozzátette, hogy a megközelítés egyben bővítheti ama opciók tárházát is, amelyekkel a Bd hatását kezelhetik, viszont a vadonban nehéz lehet kivitelezése. Míg ugyanis a beoltást úgy kell elvégezni, hogy az minden betegségre hajlamos egyedet érintsen, a probiotikus megközelítés lehetővé teszi, hogy a kétéltűek egymást oltsák be.

A békák bőrét megtámadó chytrid-gomba világszerte fenyegeti az állatokat. A legnagyobb egyedszámesést Ausztráliában, Észak- és Közép-Amerikában figyelték meg. Ausztráliában legalább négy faj kihalásához és számos megfogyatkozásához vezetett.