Hét év börtönt kapott egy nyíregyházi bírónő

Hét év börtönre, 7 év közügyektől eltiltásra és 1 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék azt a bírót, aki 2008-2009-ben különféle ellenszolgáltatásokért cserébe kivételezett egy felszámolócéggel Nyíregyházán. A másodrendű vádlott, a felszámolócég képviselője 5 év börtönbüntetést és 5 év közügyektől eltiltást, valamint szintén 1 milliós pénzbüntetést kapott. A vesztegetési ügy szereplőit az NBH is figyelte, de a bizonyítékokat nem vette figyelembe az első fokú ítélet meghozatalakor a bíróság.

A Debreceni Törvényszék a vádirattól eltérően állapította meg a bűncselekmény minősítését. Az elsőrendű vádlottat fontosabb ügyekben intézkedő, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel; folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében találta bűnösnek.

A másodrendű vádlottat szintén folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és befolyással üzérkedés bűntettében marasztalta el a törvényszék - ismertette a szóvivő megjegyezve, hogy a törvényszék a kedvezőbb megítélés miatt a régi Btk.-t alkalmazta.

Deák Judit tanácselnök indoklásában kifejtette: a vádiratban leírtakkal javarészt egyetért a bíróság, több esetben azonban nem lehetett bizonyítani, hogy a bíró valóban átvette a pénzt. Az egyértelmű, hogy a két vádlott rendszeres munkakapcsolatban állt egymással. A felszámoló a bíró lánya által vezetett bt.-től bérelt irodát, és beigazolódott a bíró családjának a másodrendű vádlott által finanszírozott hosszú hétvégéje is.

Bizonyított tény továbbá, hogy a másodrendű vádlott rendszeresen, szinte "taxiszolgáltatásként" szállította a bírót, intézte a befektetéseit, valamint az autójával kapcsolatos teendőket. Arra is volt példa, hogy az elsőrendű vádlott felszámolásokkal kapcsolatos dokumentumokat vett át a másodrendű vádlottól, és azt saját maga vitte be a bíróságra.

A most elítélt bírónőnek a törvényi szabályozás és a kollégiumvezető utasítása alapján - egy 35-40 cégből álló listáról, ábéécérendben kellett volna kiválasztania azt a felszámolócéget, amelyik az adott ügyben eljár. Ezzel szemben a bíró legfeljebb 5-8 felszámolócéget választott ki, sőt még saját kollégáit is megpróbálta olyan irányban befolyásolni, hogy ők is a kivételezett cégeket jelöljék ki a felszámolási eljárások lefolytatására.

A bíróság a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) által készített titkos információgyűjtés eredményére nem támaszkodhatott, azt ugyanis ki kellett zárni a törvényes bizonyítékok közül. Többek között azért, mert az NBH nem bűnüldözési céllal folytatta az információszerzést, másrészt az utolsó, 2009. május 1-jei lehallgatást követően csaknem 3 hónappal tett feljelentést. A vádlottak és a tanúk egyébként több mindent elismertek a lehallgatási anyag írott változatában szereplő beszélgetések közül. Ezeket a vallomásokat már fel lehetett használni bizonyítékként.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész 3 nap gondolkodási időt kért, a vádlottak és védők elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek.

A szabadságvesztés mértéke miatt az ügyész indítványozta a kényszerintézkedést, így a Debreceni Törvényszék az elsőrendű vádlottat előzetes letartóztatásba helyezte, a másodrendű vádlottnak pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.