Hende: Nem halasztható a haditechnikai eszközök cseréje

A tőlünk keletre zajló események láttán végképp le kell számolni azzal az illúzióval, hogy Magyarország közvetlen környezetében elképzelhetetlen egy katonai konfliktus.

Az első négy év a gazdasági válság következményeinek levonása, a megőrzés, a fejlesztések legfontosabb elemeinek elindítása és a következő tíz év megtervezése jegyében telt el – értékelt a honvédelmi tárca régi-új vezetője a 180 percben. A magyar honvédség, a Gripeneket leszámítva, egy jórészt kifutó, elavult, 70-es, 80-as évekbeli szovjet haditechnikai eszközökkel rendelkező haderő, ezek a fegyverrendszerek pedig a következő években, tömegesen és nagyjából egyszerre futnak majd ki, válnak végképp használhatatlanná, és cseréjük nem odázható tovább – hangoztatta Hende Csaba.
Hende Csaba a 180 percben

Kurucz Éva kormányszóvivő az új kabinet első, péntek délután tartott ülése után azt közölte, a budai várba, a karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök és hivatala legkésőbb 2016. március 15-éig, több tárca székhelye pedig vidéki városokba kerülhet, a Honvédelmi Minisztérium Székesfehérvárra. Vargha Tamás, a tárca parlamenti államtitkára, Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője péntek este telefonon az MTI-nek azt mondta: Székesfehérváron vannak olyan helyszínek, ingatlanok, amelyek alkalmasak lehetnek a Honvédelmi Minisztérium (HM) befogadására.

A tárca ezért még 2012-ben elkészített egy megalapozott vállalásokat tartalmazó tízéves tervet arról, mi az, amire szükség van a haza fegyveres védelméhez, a nemzetközi szerepvállaláshoz és az ipari, természeti katasztrófák elleni védekezéshez. Ezt a dokumentumot a NATO száz százalékban elfogadta, a kormány pedig hozzárendelt egy garantált anyagi forrást: 2016-tól évente a GDP 0,1 százalékával bővül a honvédelmi költségvetés, és ez nyújt fedezetet a legfontosabb fejlesztéshez. 2022-ben sem lesz persze készen a Magyar Honvédség, de egy korszerűen felszerelt, jól kiképzett, kitűnő katonákból álló, korszerű, 21. századi haderő lesz – hangoztatta a miniszter.

A beruházásokhoz a NATO nem biztosít semmit, nincsenek közös fejlesztési alapok, mindenkinek önerőből kell megteremtenie a védelemhez szükséges katonai képességeket – hangoztatta Hende. Kifejtette, a tőlünk keletre zajló események láttán végképp le kell számolni azzal az illúzióval, hogy Magyarország közvetlen környezetében elképzelhetetlen egy katonai konfliktus. 2012-ben persze még senki nem gondolt arra, hogy ilyenek előfordulhatnak, a szeptemberi NATO-csúcsra készülve azonban a katonai szervezetek már készülnek választ adni az Ukrajnában történtekre, amihez akár pótlólagos ráfordításokra is szükség lehet. Az biztos, hogy felértékelődni látszik a NATO keleti határrégiója, a V4 országcsoport ezért évek óta azon dolgozik, hogy 2016-ra egy olyan közös harccsoportot állítson fel, amely az EU és a NATO feladataiban is részt vállalhat.

Hende Csaba arról is beszélt, hogy a Honvédelmi Minisztérium Székesfehérvárra költöztetésének terve "roppant bonyolult kérdés, de egyúttal érdekes felvetés". Szerinte ezzel az intézkedéssel egy "évszázados anomáliának" vagyis a túlságos centralizáltságnak vethetnek véget. Hozzátette, hogy a közlekedési lehetőségek rendkívül kedvezőek, másrészt az elektronikus közigazgatás térnyerésével tulajdonképpen jórészt mindegy, hogy az ország vagy a világ mely pontján tartózkodik az ember, az internet jóvoltából szinte minden ügyet el lehet már intézni. Nagyjából egy-két hónapos vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy megmondják, adottak-e a költözés technikai, pénzügyi és személyügyi feltételei - részletezte.