Jóváhagyta a kisebbségek helyzetéről szóló jelentését a szlovák kormány

A jelentés, amelyet a kisebbségügyi kormánybiztos hivatala készített, öt fejezetben foglalkozik a Szlovákiában élő kisebbségek társadalmi, politikai és gazdasági helyzetével.

Jóváhagyta Robert Fico kabinetje szerdán a szlovákiai kisebbségek helyzetéről szóló jelentést, amelyet már előkészületi fázisában több bírálat ért a felvidéki magyar civil szervezetek és a helyi magyarság politikai érdekképviselete részéről.

A jelentés, amelyet a kisebbségügyi kormánybiztos hivatala készített, öt fejezetben foglalkozik a Szlovákiában élő kisebbségek társadalmi, politikai és gazdasági helyzetével. Egyebek mellett részletesen beszámol arról, hogy a kisebbségek szervezetei kulturális támogatásként tavaly 4,25 millió eurót kaptak. Foglalkozik a kisebbségeket érintő törvények megsértéséről szóló beadványokkal, értékeli, hogy milyen mértékben tartják tiszteletben nyelvi jogaikat, hogyan működnek intézményeik.

A jelentés gyenge oldala a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevű civil ernyőszervezet szerint az, hogy nem fest valós képet az országban élő kisebbségek helyzetéről, és nem nyújt megoldást a fennálló problémákra. "Ez a jelentés nem más, mint a kisebbségek jogainak alibiként szolgáló felsorolása, ellenben nincs benne szó a problémákról, mint ahogy arról sem, hogy a hiányosságokat hogyan lehet orvosolni" - mondta az MTI-nek Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője. Rámutatott: a jelentés kidolgozásába ugyan eleinte bevonták a kisebbségek képviselőit is, ám annak elfogadott változata csak a kormány kisebbségi politikáját igazolja. "Aki nincs tisztában a valós helyzettel, annak a jelentés alapján az az érzése lehet, hogy mindenféle probléma, súrlódás nélkül alakultak a kormány és a kisebbségek ügyei, holott bőven vannak konfliktusok és megoldásra váró kérdések" - vázolta.

Tokár Géza, jelezte: ernyőszervezetük saját jelentés készítését tervezi a közeljövőben, és azt a dokumentumot minden olyan helyre el kívánja juttatni, ahova a kormány jelentését elküldik.

A jelentést korábban a kormány kisebbségi bizottsága is jóváhagyta. Ebben a testületben ugyan az összes szlovákiai kisebbség - így a legnagyobb lélekszámú magyar is - képviselteti magát, de a jelentést az ötfős magyar képviselet nem hagyta jóvá, mivel még márciusban beszüntette részvételét a bizottság munkájában. Tagjai ezt arra adott válaszként tették, hogy a bizottság többi tagja - a kis lélekszámú kisebbségek képviselőinek támogatásával - az "egy kisebbség, egy szavazat" elvét fogadta el. Ennek alapján a magyar és az összes többi nagy létszámú kisebbségnek is csak egy-egy voksa lehetett.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke szerint a kormány jelentéséből több fontos adat és felvetés hiányzik, megtévesztő képet fest a felvidéki magyarság helyzetéről. "A jelentés nemcsak hogy megoldásokat nem kínál, elképzeléseket sem tartalmaz, de egyenesen megkerüli a felvidéki magyarság létszámfogyatkozásának tényét" - mondta az MKP elnöke. Szerinte ez aligha véletlen, mert ha a jelentés ezzel is foglalkozna, a folyamat megállításának lehetőségeiről is szólnia kellene. Leszögezte: a magyarság létszámcsökkenésének megállítására és e folyamat visszafordítására a jelenlegi intézményi és törvényi háttér nem elégséges.

A Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt közleményben reagált a jelentésre. Olyan "összegző felületes leírásnak" minősítette, amelyet elfogadhatatlannak tartanak. "A száraz, csúsztatásoktól sem mentes tényfelsorolás csak fényezi a Smer semmittevését a kisebbségpolitika terén" - olvasható a közleményben, amely szerint a jelentés csak azt igazolja, hogy a kisebbségi kormánybiztos hivatala, "a kormányhivatal vezetőjének felügyelete és bábáskodása alatt formálisan működik", és képtelen feladatainak ellátására.