Kövér László: mindig készen kell állnunk a haza és a nemzet megvédésére

Az Országgyűlés elnöke szombaton, Pápán, az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen beszélt erről.

Az első világháború századik évfordulóján gondolnunk kell arra: mindig készen kell állnunk a haza és a nemzet megvédésére - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton, Pápán, az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, megnyitva egyben a pápai huszárezred emléke előtt tisztelgő emlékkiállítást.

"Vannak idők, amikor a hazát életáldozattal, vérrel és vassal kell védeni, ez volt a pápai 7-es huszárok ideje, és vannak idők, amikor a hazát munkaáldozattal és szavazatunkkal kell megvédeni, ez a nekünk kiszabott idő és a ránk jutó feladat" - fogalmazott a házelnök, arra kérve hallgatóságát, hogy április 6. után vasárnap is tegyenek így.

Kiemelte: az ezred tagjai a nagyapák, dédapák nemzedékébe tartoznak, akik "gyermekkorunkban még köztünk éltek, bár hátuk már meghajlott", ám "a nemzetközi szocializmus hazai rendszere számára ők csak az imperialista háború katonái voltak, tetteiket nem tartották számon, áldozatukat semmibe vették, történetüket jobbára törölték a történelemből".

A huszár magyar katona volt azóta, hogy a Balkánról a Kárpát-medencébe helyeződtek a végvéri harcok. A huszárság elit alakulat volt, nem csupán tagjainak fizikai és lelki ereje, a gyors, merész harcmodora okán, de amiatt az önfeláldozásig tartó bajtársiasság, a "példátlan testületi szellem" miatt is, amely a huszárokat rendfokozattól függetlenül összekötötte.

"A pápai 7-es huszárezred nemzedékek számára jelentette a férfivá érés utolsó állomását, ahol bizonyíthatták a hazaszeretetet, nem pusztán a szavak, de a tettek erejével is", ahol megtanultak vezetni és parancsot követni, felelősséget vállalni önmagukért és bajtársaikért.

Kövér László megjegyezte, kitörésekor az első világháborúról senki nem tudta, mi lesz belőle, mik lesznek a következményei, de "az ismeretlen katonák mögött mindig ismerős politikusok állnak, azonban akkor közülük sem tudta senki, miként vész majd el egy egész európai nemzedék a világégésben, miként hal meg, miként sebesül meg, miként éli meg a találkozást a háborúban megjelenő ezerarcú halállal".

"Senki nem tudta, miként dőlnek majd a trónok és oltárok, miként szűnnek meg és keletkeznek új határok, hogy a nemzetek gigászi küzdelméből miképp születnek majd meg azok az ordas eszmék, amelyek a totális zsarnokság korszakává változtatták a huszadik századot. Senki sem tudta, miként indul végső romlásnak a civilizációnkat alátámasztó erkölcsi világrend, hogyan veszti majd el máig hatóan Európa az önmaga feletti rendelkezés képességét" - tette hozzá.

A szónok azt is kiemelte: az első világháborúban "nagyapáink, dédapáink megtették, amit kellett, az összeomlás pillanatában nem állt ellenség magyar földön", a háború után következő veszteség, amely során "elveszett a történelmi haza is, nem az ismeretlen katonák véráldozatán, hanem korabeli politikusok felelőtlenségén, alkalmatlanságán és hazaárulásán múlott".