Koszorúzással és kulturális programmal emlékeznek pénteken és szombaton a tirpákságra, a 261 éve betelepült szlovák ajkú lakosságra. Károlyi Ferenc 1753. május 16-án költöztetett szlovák telepeseket a török idők után elnéptelenedett Nyíregyháza határában lévő földjeire Békés, Borsod, Nógrád, valamint a felvidéki Hont és Zólyom vármegyéből.
Péntek délután köszöntőt mond Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester a városalapítóként tisztelt gróf Károlyi Ferenc földesúr és Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szobránál, ahol elhelyezik a megemlékezés virágait. A városalapítók szobrának megkoszorúzását követően az akusztikus zene ünnepére várják a helybelieket, fellép a Tünde-Pila-Bubu formáció, Oláh Ibolya és a Karmapirin, a No Techno Country Band, a Texas Stuff, este pedig Szekeres Adrienn ad koncertet a városháza előtti Kossuth Lajos tér színpadán. Szombaton kézműves- és iparművészeti termékbemutatót, tavaszi virágvásárt és kézműves foglalkozásokat rendeznek a téren.
Károlyi Ferenc 1753. május 16-án költöztetett szlovák telepeseket a török idők után elnéptelenedett Nyíregyháza határában lévő földjeire Békés, Borsod, Nógrád, valamint a felvidéki Hont és Zólyom vármegyéből. Békésben Petrikovics János szervezte az átköltözőket Mezőberény, Orosháza, Tótkomlós és Szarvas településen. Akkor jöttek létre a Nyíregyháza környéki, ma is meglévő bokortanyák; házaik építéséhez Károlyi Ferenctől faanyagot kaptak a tót, szlovák ajkú érkezők, akiknek háromévi adómentességet, belső autonómiát és szabad vallásgyakorlást is biztosított a gróf. Az evangélikus vallású betelepülőknek ennek ellenére üldöztetésben volt részük.
Nyíregyháza népessége ismét gyarapodásnak indult, 1786-ban II. József császár négy vásár megtartására jogosította fel a települést, amelynek mezővárosi rangot is adományozott.
A feljegyzések szerint az 1754-es évben a lakosság több mint 80 százaléka "tirpák" volt, 1850-ben 66,3, 1890-ben pedig 15,5 százaléka. A második világháborút követően, a Benes-dekrétum, a magyar-csehszlovák kényszerű lakosságcsere idején 4506 magát szlováknak tartó nyíregyházi települt át főként a felvidéki Lévai járásba, a ma Szlovákiában lévő Hontfüzesgyarmat, Peszektergenye, Kálna, Garamlak, Kisóvár, Alsószecse és Garamszentgyörgy településre.
