163 millió éves repülő hüllő maradványaira bukkantak

Egy nemzetközi kutatócsapat felfedezte az eddigi legprimitívebb repülő hüllőt, segítségével megállapították, hogy a valaha élt legnagyobb repülő élőlényeket felölelő csoport már mintegy 163 millió éve megjelent, jóval korábban, mint hitték.

A Kína északnyugati részén előkerült leletek alapján az új pterosaurusfajt Kryptodrakon progenitornak nevezték el. Tudományos elemzéssel megállapították, hogy ez volt az első olyan pterosaurus, amely a Pterodactyloidea alrend - a prehisztorikus világ egeit később uraló csoport - jellegzetességeit magán hordozta. A kutatást a Current Biology folyóirat közölte.

A Kryptodrakon progenitor a közép-felső jura határidőszakában élt. A fosszilis töredékek vizsgálatával azt is megállapították, hogy a pterodactyloidák szárazföldi környezetből származtak, éltek és fejlődtek, nem pedig tengeriben, ahol más leletek előkerültek.

Az apró pterodactyloida szárnyfesztávja a becslések szerint 1,3 méter volt. A pterodactyloidák – melyekből az idők folyamán óriási, kisméretű repülőgéppel is megegyező méretű élőlények lettek – a dinoszauruszokkal együtt, mintegy 65 millió éve haltak ki. A pterosaurusokat a dinoszauruszok közeli rokonának tartják, de ők maguk nem dinoszauruszok voltak.

A felfedezés a kutatók szerint új információkat nyújt a pterodactyloidákról. Brian Andres, a kutatás vezetője elmondta, a lelőhely az állat korában valószínűleg ártér volt. A fejlődés során a pterosaurusok keskeny szárnya – amely nagyon hasznos a tengeri környezetben – szélesebbé vált a pterodactyloidák megjelenésének idején, ami már a szárazföldi környezet feletti navigálást segítette. Andres szerint a Kryptodrakon progenitor így egy, a pterosaurusok történetében tátongó nagyobb hiátust tölt ki.

Illusztráció - Tropeognathus Mesembrinus pterosaurus (Fotó: AFP)

Illusztráció - Tropeognathus Mesembrinus pterosaurus (Fotó: AFP)



A fosszíliát 2001-ben fedezte fel Chris Sloan, Kína északnyugati részén, a Sisukou-formációban, ahol agyagkőből tárták fel. A kopár és zord környezetet a kutatók világszerte ismerik, mivel prehisztorikus élőlények egész tárháza került már itt elő egymás hegyén-hátán, többek között a legidősebb ismert tyrannosaurus, a Kuanglung. A Kryptodrakon progenitort 35 méteres mélységben, hamuréteg alatt lelték meg, melynek kora több mint 161 millió év.

A Kryptodrakon a második pterosaurusfaj, melyet ebben a formációban tártak fel, és melynek révén a kutatók alaposabban feltérképezhetik eme szokatlanul változatos, jurakori ökoszisztémát.

A tanulmány szerint a pterosaurusok a mezozoikumi repülő hüllők változatos csoportját alkották, melyek átélték a testfelépítés újragondolását és az alkalmazkodó szétterjedést, valamint hosszú történetük középső szakaszán leváltották a korábbi rokonokat, így jött létre a Pterodactyloidea, a pterosaurusok rendkívül specializálódott csoportja, amelynek legkorábbi és legprimitívebb képviselője a most fellelt Kryptodrakon.

A kutatók szerint a pterosaurusok ökológiai történetének eme új fordulatát alátámasztja ama figyelemre méltó párhuzam, amelyet a szárny alakja és a környezet között mutattak ki a pterosaurusoknál, illetve a modern repülő gerinceseknél, úgymint denevéreknél és madaraknál. A repülő hüllők azonban nem a madarak ősei – azok ugyanis a dinoszauruszok –, és a kutatók máig úgy vélik, hogy nem fejlődtek madarakká vagy más, általunk ismert modern állattá.

A Kryptodrakon progenitor név a Krypto (rejtett) és a drakon (kígyó) szóból származik, és a lelőhely közelében forgatott ’Tigris és sárkány’ filmre utal. A progenitor (ősi vagy elsőszülött) pedig a legkorábbi pterodactyloidként elfoglalt pozícióját mutatja.