Magyarország visszaszerezte és hazahozta a Seuso-kincs hét darabját

Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a felbecsülhetetlen értékű Seuso-kincs hét darabját - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón, a Parlamentben.

A kormányfő tájékoztatása szerint "Magyarország családi ezüstjének" visszaszerzési költsége 15 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint) volt, az 1990-es kikiáltási ár mai értékének egyharmada. "Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál. Ezért is döntöttünk a hazahozataláról", amely a múlt hét végén történt meg - fogalmazott Orbán Viktor, aki azt mondta: ha egy országnak van ereje és tekintélye, akkor képes visszaszerezni azt, ami az övé.

A miniszterelnök kérdésre válaszolva kalandos történetnek nevezte a visszaszerzést. Az ezt célzó tárgyalásoknak - mint mondta - két "főszereplője" volt, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A hazaszállítás biztosításáért a kormányfő köszönetet mondott Hajdu Jánosnak, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatójának.

Baán László a tájékoztatón történelmi pillanatként jellemezte a kincsek visszaszerzését, amelyek szombattól - három hónapon át - tekinthetők meg ingyenesen az Országházban, később pedig - várhatóan 2018-tól - a múzeumi negyed "ékkövei lesznek". Hozzátette: a tizennégy darabos dísztárgyegyüttesnek a fele került most haza, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál.

Baán László szerint idő kérdése, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra.  A főigazgató arra is látott esélyt, hogy akár az időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a páratlan lelet. Baán László elmondása szerint a kincseket szárazföldi úton, a Terrorelhárítási Központ közreműködésével szállították Londonból Magyarországra, de további részleteket nem közölt. Azt azonban megerősítette, hogy a szállítást rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték.

Kifejtette: egy angol testvérpárral tárgyaltak, "akik a birtokosai voltak" a múlt hét végéig a kincseknek. Hangsúlyozta: velük - a magyar félnél való - jelentkezésük után másfél évvel ezelőtt vették fel a közvetlen kapcsolatot. A kincseket védett helyen tartották Londonban és jelezték: szeretnék, ha az értékes darabok köztulajdonba kerülnének. Baán László elmondása szerint többször meg tudták vizsgálni a műtárgyakat, kellő dokumentációval rendelkeztek azokról, kétség nem férhet eredetiségükhöz és valódiságukhoz.

Mint felidézte, magyar kutatók eddig soha nem férhettek hozzá a kincsekhez. Ő azon kevesek közé tartozott, akik nagyon hamar kézbe vehették a lelet egyes darabjait. Abban a pillanatban, hogy a tárgyalások a megfelelő vágányra kerültek "a legteljesebb nyíltsággal" kerültek elé a kincsek, amelyeket minden szempontból megvizsgálhattak - fogalmazott Baán László.

A testvérpár nem vitatta a magyar állam tulajdonjogát és így egy 15 millió eurós kompenzációs összegben tudtak megállapodni a tárgyalások végén. A kincsek kikiáltási ára annak idején 40 millió font volt, ami mai áron 100 millió eurónak felel meg - emlékeztetett.

A most visszakerült kincsek - köztük a Seuso-tál - a lelet magyar szempontból értékesebb felét teszik ki - mutatott rá a főigazgató, aki hozzátette: az 1990 óta tartó rendőrségi nyomozás során felgyűlt eredmények nagyon fontosak voltak ahhoz, hogy végül a magyar tulajdonjogot ne vitassák. Fontosnak tartotta azt is, hogy a brit hatóságok kiengedték a kincset az országból, ez egy bonyolult engedélyezési folyamat volt.

Baán László hozzátette: az engedéllyel elfogadták Magyarország tulajdonjogát, ez a későbbiekre nézve is nagyon bíztató. A kincsek értéke felbecsülhetetlen - jegyezte meg, hozzátéve: a további hét kincsnek Lord Northampton a tulajdonosa, és ahogy eddig is folytak tárgyalások, úgy a jövőben is lesznek ilyenek.

Mától kezdve más a helyzet, és Magyarország tárgyalási pozíciói egész mások, "ide lejt a pálya" - fogalmazott Baán László, hozzátéve: fontos volt, hogy a mostani tárgyalásokat bizalmas keretek között folytatták le.

Az időzítésre vonatkozó felvetésre a főigazgató azt mondta: az a történések véletlenszerűségén múlott, a megállapodást tavaly decemberben írta alá. Ezt követően az engedélyezési folyamat zajlott, ennek a múlt héten került pecsét a végére. Az időzítés a brit hatóságok kezében volt - mutatott rá.

Felidézte az 1993-as pert is, amelyet a magyar állam elveszített, és azt mondta: úgy látják abban a perben lehetett volna jobb pozíciókat elérni, de sajnos Magyarországnak nagyon hátrányos pozíciói voltak. Ahhoz képest nem került elő semmilyen olyan döntő bizonyíték az elmúlt több mint 20 évben, hogy a siker reményében a pert újra kezdeményezhették volna - fejtette ki, hozzátéve, hogy Magyarországnak érdeke volt elkerülni egy újabb vesztes pert.

A Szépművészeti Múzeum később az MTI-nek megerősítette, hogy a Seuso-kincs hét darabjáért kifizetett kompenzációs összeg az a 4,5 milliárd forint, amely a költségvetési szervek januári kiadásairól szóló - az interneten is olvasható - nemzetgazdasági minisztériumi beszámolóban is szerepelt "egy külföldi személy kártalanítására egy ügyvédi irodában letétbe helyezett összeg a Szépművészeti Múzeumnál" megnevezéssel. Az összeggel kapcsolatban korábbi sajtótalálgatásokban az is felvetődött, hogy egy értékes festményt vásárolna belőle a múzeum.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt mondta, a magyar tudomány számára óriási jelentősége van a kincs hazakerülésének, hiszen így kutathatóvá válik, a tudományos élet pedig mindent meg is tesz majd e kutatások elvégzéséért.

A rövid nyilatkozatok után Orbán Viktor, Baán László és Pálinkás József leleplezte a hét alkotást.

Orbán Viktort a sajtótájékoztatón megkérdezték arról, hogy lesz-e esetleg mégis miniszterelnök-jelölti vita a parlamenti választás előtt. A kormányfő úgy reagált, hogy erre a kérdésre korábban már válaszolt, nem tud új hírrel szolgálni.

Magyarországon a Seuso-kincsek fele - Orbán Viktor rendkívüli sajtótájékoztatója


A tájékoztatót követően kiosztott háttéranyagban kifejtették, hogy a Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet egy ókori római eredetű ötvösremek-együttes. A kincs nevét a több mint másfél ezer évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, Seusóról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt és aki vagy akinek örökösei minden bizonnyal valamelyik pannóniai katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4. század végén vagy az 5. század elején.

A kincs a Krisztus utáni 4. században készült, nagyméretű, összesen 14, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből áll. A magyar állam most hét darabot szerzett vissza: a vadász-, azaz a Seuso-tálat és a geometrikus tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá a kincs 1500 évvel ezelőtti elrejtéséhez használt, rézből készült üstöt.

Felidézték, hogy a 14 darabos dísztárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby's aukciós ház árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesíteni, ám a kiállítás megnyitása után először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területén találták meg, így a gyűjtemény őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia jogutódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.

Magyarország az elmúlt 25 évben többször is próbálta visszaszerezni a kincseket, a megállapodások többek között a műtárgyak magas ára miatt hiúsultak meg.

A most eredményre vezető tárgyalássorozat több mint egy éve kezdődött, a tárgyaláson Lázár János és Baán László képviselte a magyar államot - írták.