A NATO főtitkára szerint erősödik az orosz katonai jelenlét a Krímben. Anders Fogh Rasmussen a CNN-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a katonai beavatkozás Ukrajnában nem megoldás a válságra, és szerinte Oroszország arra tesz kísérletet, hogy átírja az európai térképet. Úgy vélte: fennáll a veszély, hogy az orosz katonai lépések kiterjednek a Krím térségén túlra is, és az orosz műveletek az egész euroatlanti térség biztonságára fenyegetést jelentenek. Közben a japán külügy bejelentette: leállítják a vízumkönnyítésről, továbbá egy űrkutatási egyezményről folyó tárgyalásaikat Oroszországgal.
Az ukrán határ térségében kialakult feszültség enyhítésére szólította Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a CNN amerikai hírtelevíziónak hétfőn adott interjúban.
Hangoztatta, hogy a NATO egyelőre semmi jelét nem tapasztalja a feszültség enyhülésének, sőt az orosz katonai jelenlét növelését érzékeli. A katonai beavatkozás nem megoldás a válságra - tette hozzá.
"Nagy a tét. Oroszország arra tesz kísérletet, hogy átírja az európai térképet, és új választóvonalakat alakítson ki" - mondta Rasmussen, aki szerint fennáll a veszély, hogy az orosz katonai lépések kiterjednek a Krím térségén túlra is. Az orosz műveletek az egész euroatlanti térség biztonságára fenyegetést jelentenek - vélte.
A NATO már hétfőn jelezte, hogy nem ismeri el az Oroszországhoz való csatlakozásról előző nap tartott krími népszavazás kimenetelét, egyebek között azért, mert a szavazásra katonai intervenció közepette került sor.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Moszkvát a krími népszavazás támogatása miatt.
Rasmussen elmondta, hogy április eleji találkozójukon a NATO-tagországok külügyminiszterei a szövetség és Oroszország teljes kapcsolatrendszerét áttekintik.
A főtitkár megerősítette, hogy a szövetség szoros figyelemmel követi a helyzetet. A NATO már fokozta a légi járőrözést a balti államokban, és intenzívebbé tette hadgyakorlatait is az ukrajnai események miatt - emelte ki.
Ukrán katonák az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság határában, a Herszon megyében lévő Sztrilkove településnél 2014. március 17-én. (MTI/EPA/Ivan Boberszkij)
Japán is bünteti OroszországotA krími népszavazás elismerése miatt Japán leállítja a vízumkönnyítésről, továbbá egy űrkutatási egyezményről folyó tárgyalásait Oroszországgal, és egyelőre nem kezdi el azokat az egyeztetéseket sem, amelyek különböző új beruházásokra vonatkoztak volna - jelentette be a japán külügyminisztérium kedden.
A tárca közleménye szerint Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét azzal, hogy elismerte a Krím függetlenségét.
A minisztérium azt is kilátásba helyezte, hogy az említetteken kívül még további szankciókat hoznak Moszkva ellen.
Az Egyesült Államok és az európai uniós tagállamok már hétfőn döntöttek arról, hogy szankciókkal sújtják Oroszországot.
A Japán által bejelentett intézkedések mindazonáltal kevésbé súlyosak, mint a vízumkorlátozásról és vagyonbefagyasztásról szóló amerikai és európai rendelkezések.
Oroszország komoly gazdasági árat fizethet a Krím csatlakozásáértMoszkvában sokan azt remélik, hogy a "több mint egymillió orosz testvér hazatérése" mellett gazdasági előnyökkel is jár majd a Krím Oroszországhoz csatolása. Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy a gazdaságilag önmagában életképtelen félsziget bekebelezése vélhetően komoly pénzügyi terhet fog róni a Kremlre, amely a csökkenő növekedési ütem okozta költségvetési nyomás miatt amúgy is nehéz döntések előtt áll.
"Az átlagos krímiek, a kisemberek fognak a legtöbbet nyerni (az Oroszországhoz való csatlakozással)" - jelentette ki Leonyid Szluckij, a duma (az orosz törvényhozás alsóháza) Független Államok Közösségének tagállamaival és a határon túl élő oroszokkal foglalkozó bizottságának vezetője az Oroszországhoz való csatlakozást támogató krími népszavazás után.
A referendumot követően gazdasági téren is a csatlakozás potenciális előnyeiről szólt a fáma. Egyes remények szerint a terület bekebelezése új lehetőségeket kínál majd orosz cégeknek a Fekete-tengeri földgázkitermelést illetően, és az egykori kedvelt szovjet üdülőhely újra turistaparadicsommá válhat.
Azzal viszont kevesen foglalkoztak eddig, hogy a Krím felzárkóztatásának pontosan mekkora ára lesz, pedig a térség gazdasági lemaradása jelentős. Az egykori üdülőparadicsomot mára kopott szállodák, rossz minőségű szolgáltatások és kiterjedt feketegazdaság jellemzik. A krími havi átlagbér (270 dollár) a felét sem éri el a szomszédos orosz Krasznodari határterület átlagos fizetésének (660 dollár), és az átlagnyugdíj (150 dollár) elmarad az Oroszországi Föderációban törvényileg szabályozott legkisebb értéktől (180 dollár) is - ráadásul a kétmilliós krími lakosság több mint negyede, 560 ezer fő nyugdíjas.
Elemzők szerint a Krím félsziget önmagában gazdaságilag életképtelen. A Krím eddig átszámítva évi 205 millió eurót (64 milliárd forint) kapott az ukrán központi költségvetésből, és a terület Ukrajnából kapja az általa felhasznált víz 85 százalékát és az áram 82 százalékát, amit rövid távon biztosan nem lesznek képesek pótolni az oroszok az infrastruktúra hiánya miatt.
Moszkva ugyan hétfőn már bejelentett egy 15 milliárd rubeles segélyt, és az is felmerült, hogy speciális, ideiglenes adószabályokat vezetnek be a területen. Azonban a Krím felzárkóztatásához ennél elemzők szerint többre lesz szükség.
Karen Vartapetov, a Standard Ú PoorÍs elemzője szerint Moszkvának évi 38 milliárd rubelt (235 milliárd forint) kéne költenie arra, hogy a legszegényebb orosz régiókéval - például a kaukázusi Észak-Oszétiáéval vagy Kabard- és Balkárföldével - azonos szintre emelje a Krím egy főre eső költségvetését.
Mindezt pedig egy olyan időszakban kéne megtenni, amikor az orosz gazdaság egyre komolyabb nehézségekkel néz szembe - részben egyébként pont Moszkva ukrajnai fellépése miatt is. Egyes elemzők szerint idén az orosz gazdaság növekedési üteme még az egy százalékot sem fogja elérni, de még a moszkvai jegybank is csak 1,5-1,8 százalékos bővülésre számít.
Emiatt pedig egyre nehezebben teljesíthetők Vlagyimir Putyin elnök azon rendeletei, amelyek szerint országszerte növelni kell a közigazgatásban dolgozók béreit és a gyermekvállalási támogatások összegét, valamint infrastrukturális fejlesztésekre is jelentős összegeket kell költeni.
"Az orosz régiókban egyre komolyabbak a problémák, és legalább 10-15 területen sürgős pénzügyi segélyre van szükség Putyin rendelkezéseinek teljesítése érdekében" - mondta Vartapetov. Az Oroszországi Föderáció legalább tíz jogalanyának adóssága eléri bevételei 100 százalékát. Számukra rendkívül nehéz hozzáférni piaci finanszírozási csatornákhoz, ezért csak a moszkvai kormány segítségében bízhatnak.
Az is kétséges, hogy valóban mekkora hasznot húzhat Oroszország a Krímhez közeli tengeri földgázlelőhelyekből. Bár a krími parlament hétfőn "államosította" a Csornomornaftohaz és az Ukrtranszhaz energiaipari cégeket, az "Ukrajna területi integritását aláásó" személyek elleni európai uniós és amerikai szankciók fényében fennáll annak a veszélye, hogy a jövőben ezek a vállalatok nem férhetnek majd hozzá az európai piacokhoz, orosz cégek pedig vonakodni fognak a felvásárlásuktól.
A térség fejlesztése kapcsán az is felmerült, hogy Putyin a szocsi olimpiáról ismert módszerhez nyúl, azaz az orosz oligarchákat bízza meg a régió fejlesztésével. "A Krím egy újabb probléma és egy újabb szocsi olimpia lesz az orosz oligarchák számára, akiket ismét arra fognak kényszeríteni, hogy öntsék a pénzüket egy, a Kreml által megálmodott projektbe" - mondta egy, az állami Rosznyefty energiacéghez közel álló forrás a Reuters hírügynökségnek.