Putyin jóváhagyta a Krím csatlakozását célzó szerződéstervezetet

Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta kedden a Krím csatlakozását célzó orosz-krími szerződéstervezetet, s ennek következményeként az Oroszországi Föderáció új alanyainak létrehozását. Az orosz államfő még hétfőn aláírt rendeletét kedden hozták nyilvánosságra Moszkvában az úgynevezett hivatalos (állami) jogi információs portálon.

A dokumentum szerint az elnök ésszerűnek tartja a tervezett szerződés aláírását "a legmagasabb szinten". Az orosz elnök ezzel hivatalosan jelezte, hogy készen áll a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásáról szóló megállapodás jóváhagyására.

Ezt megelőzően, kedden reggel Vlagyimir Putyin az orosz törvényhozás mindkét házát tájékoztatta a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa Oroszországhoz való csatlakozási javaslatáról, amelyet a vasárnapi népszavazást követően fogadtak el az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget oroszbarát hatóságai.

Az orosz elnök már hétfőn aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet. A dokumentum szintén megjelent az állami jogi információs portálon. Az aláírással hatályba lépett dokumentum szerint "figyelembe véve a Krím népeinek akaratnyilvánítását a 2014. március 16-án tartott referendumon" Oroszország szuverén és független államként ismeri el a Krími Köztársaságot, amelyen belül Szevasztopol város különleges jogállással rendelkezik.

Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmányos törvény szabályozza. Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Ezt követően az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat.

A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, s egyúttal a szövetségi alkotmányról szóló törvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, határait.

Az Igazságos Oroszország ellenzéki párt képviselőcsoportja február 28-án benyújtotta azt a törvénytervezetet, amely egyszerűsítené a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását. A frakció a 2001-es alkotmánytörvényt akarja megváltoztatni oly módon, hogy egy adott külföldi terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni, és hogy ez a lépés akkor is megtörténhessen, ha erről nincs nemzetközi egyezmény az érintett állam és Oroszország között.



A Kommerszant című orosz napilap ugyanakkor úgy tudja, hogy az Igazságos Oroszország frakciója hétfőn beleegyezett abba, hogy visszavonja a törvénymódosítási javaslatot. Ez azt jelenti, hogy Moszkvában a nemzetközi jog önálló alanyának tekintik az Ukrajnától elszakadó Krím félszigetet és az orosz vezetés nem tartja szükségesnek, hogy Kijev beleegyezzen a terület elcsatolásába.

A hatályban lévő orosz törvény szerint ugyanis csakis "külföldi állam" fordulhat önálló akaratából Oroszországhoz csatlakozási kérelemmel. Putyin pedig hétfőn elismerte a Krími Köztársaságot független államként.

Az orosz duma üdvözölte a Krími Köztársaság csatlakozási törekvését

Az orosz duma nyilatkozatban üdvözölte a krími népet kedden, támogatásáról biztosítva törekvését az Oroszországhoz való csatlakozásra, mindössze két nappal azután, hogy erről népszavazást rendeztek az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigeten.

"A krími helyzetről" címmel elfogadott állásfoglalást négy parlamenti frakció és Szergej Nariskin, az alsóház elnöke terjesztette be. A dokumentumot 441 képviselő támogatta, s csak egy tartózkodott.

Nyilatkozatában a duma meggyőződését fejezte ki, hogy a Krím területén működő állami szervek támogatják majd a felekezetek közötti egyetértést és a nyelvi sokszínűséget a köztársaságban. A képviselők egyben hitet tettek amellett, hogy az átmeneti időszakban elősegítik a Krím szociális-gazdasági fejlődését, és a lakosság boldogulását.

"A duma hozzájárul ahhoz, hogy szavatolják a Krím területén élők biztonságát, függetlenül állampolgárságuktól, nemzetiségüktől, nyelvi és vallási hovatartozásuktól, továbbá, hogy tiszteletben tartsák törvényes jogaikat és szabadságukat" - szögezi le a parlamenti nyilatkozat.

Szakértő: a krími referendum törvénytelen

Nem vonható párhuzam a Kárpátalja autonómiájáról és a magyar autonóm körzet létrehozásáról 1991-ben tartott népszavazás és a Krím jogállásáról döntő vasárnapi referendum között, mert az előbbi teljesen törvényes, az utóbbi viszont törvénytelen volt Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, Kijevben élő kisebbségjogi szakértő szerint.

A két ukrajnai népszavazás közötti különbségeket elemezve az ukrán parlament volt képviselője, egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap keddi számának elmondta: 1991-ben Kárpátalja különleges önkormányzatiságáról és a Beregszász központú Magyar Autonóm Körzet létrehozásáról tartottak népszavazást, s szavazópolgárok döntő többsége mindkét esetben igennel voksolt, míg vasárnap a Krím félszigeten az állami függetlenségről és az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek, ám a két referendum között nem lehet párhuzamot vonni.

Szerinte ez a többi között azért sem tehető meg, mert a kárpátaljai népszavazások az akkor érvényes törvényekkel tökéletes összhangban voltak, amit eddig még senki nem vont kétségbe. Abban is különbség van folytatta , hogy az 1991-es népakarat-kinyilvánítások nem az államtól való függetlenségről, elcsatolásról szóltak, hanem arra mondtak igent, hogy Kárpátaljának, azon belül a magyar többségű területeknek olyan státuszt kell biztosítani, ami megfelel az ott élő embereknek, a régió történelmének, kulturális, lakossági és egyéb sajátosságainak.

A krími referendumot ugyanakkor a szakértő szerint úgy tartották meg, hogy egyrészt az ukrán alkotmány tiltja az ország területi egységéről szóló népszavazást, másrészt hiányzik a helyi népszavazásról szóló törvény. Ez utóbbi árnyalja a képet, hiszen mint fogalmaz egy törvény nemléte alapvetően az állam és a törvényhozás mulasztása, nem pedig az emberek felelőssége, ráadásul az alkotmány szavatolja a polgárok referendumhoz való jogát, s azt senki sem vonta vissza, továbbra is létezik.

Az orosz parlament nyilatkozattal válaszol a washingtoni szankciókra

Az orosz parlament képviselői nyilatkozattervezetet készítettek elő válaszul arra, hogy az Egyesült Államok vízumkorlátozást és pénzügyi szankciókat foganatosított moszkvai vezetők ellen Oroszország krími beavatkozása miatt.

Olga Batalina, a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt képviselője kedden a parlamenti pulpitusról jelentette be, hogy képviselőtársaival együtt nyilatkozattervezett készített elő, amely - mint fogalmazott - "egységes válasz lesz az amerikai szankciókra". Ugyanakkor nem részletezte, hogy milyen válaszlépések szerepelnek majd a még kedden napirendre kerülő nyilatkozatban.

Batalina szerint az Egyesült Államok "annyira elmerült a kettős mérce politikájában, hogy már nem képes különbséget tenni a fehér és a fekete, a hazafiak és a fasiszták között".

A képviselő nem bánná, ha Washington akár az összes orosz parlamenti képviselőt szankciókkal sújtaná. Vádaskodása szerint Washingtont nem érdekli, hogy Ukrajnában fasiszták és banderisták (az ukrán nacionalista mozgalom egykori vezetője, Sztepan Bandera eszméit követők - a szerk. megj.) kerültek hatalomra, "akik lábbal tiporják a törvényt és embereket gyilkolnak".

"Ellenük nem vezetnek be szankciókat. Üdvözlik őket a Majdanon" - hangoztatta a képviselőnő.
Barack Obama amerikai elnök hét orosz politikus és két krími szakadár, valamint két volt ukrán tisztségviselő ellen rendelt el hétfőn vízumkiadási tilalmat és számlabefagyasztást. A szankciók vonatkoznak a többi között Vlagyimir Putyin orosz elnök két főtanácsadójára, a parlament felsőházának elnökére, az egyik miniszterelnök-helyettesre, az önjelölt krími kormányfő és a krími törvényhozás elnökére, valamint Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnökre is. A washingtoni szankciókkal egy napon az Európai Unió külügyminiszterei 13 orosz és nyolc oroszbarát ukrán vezető ellen fogadtak el hasonló korlátozásokat.

Az orosz képviselők azt kérik, hogy mindnyájukra terjesszék ki a szankciókat

Az orosz parlament képviselői arra kérték kedden egyhangúlag elfogadott, gunyoros hangvételű nyilatkozatban Barack Obama amerikai elnököt és az európai uniós vezetőket, hogy terjesszék ki mindnyájukra az előző nap moszkvai vezetők ellen bevezetett szankciókat.

Március 17-én az amerikai külügyminisztérium, (Barack) Obama és az Európai Unió ismét tett egy "bugyuta kísérletet" ijesztgetésünkre - jegyezte meg a nyilatkozatot ismertetve Mihail Markelov kormánypárti képviselő. Felhívta a figyelmet arra, hogy már számos országgal - Szerbiával, Fehéroroszországgal és Szíriával - szemben hoztak szankciókat, de ők nem veszítették el méltóságukat, önazonosságukat és egységes, független országok maradtak.

Riga szerint a tagországok kárpótlásáról is dönteni kell

Az Oroszország elleni lehetséges szankciókkal egy időben az Európai Uniónak döntenie kell arról is, hogy milyen kompenzációkat fizessen azoknak az uniós tagországoknak, amelyek gazdasága kárt szenved a korlátozások miatt - jelentette ki kedden Andris Vilks lett pénzügyminiszter.

A politikus az ukrajnai helyzet miatt Oroszország ellen elhatározott korlátozások kapcsán nyilatkozott Rigában.

Hangoztatta, a Moszkva elleni általános szankciók elfogadásakor az Európai Uniónak meg kell állapodnia arról, hogy miképpen kártalanítsa azokat a tagállamokat, amelyek leginkább megszenvedik ezeknek a korlátozásoknak a hatását.
Vilks szerint a kártalanítást az unió szolidaritási alapjából fedezhetnék. Szavait a tárca sajtószolgálata idézte. A dokumentum szerint a tárcavezető felszólította az uniós külügyminisztereket, hogy nagyon figyelmesen és felelősségteljesen közelítsenek ehhez a kérdéshez, és ne hagyják az oly fontos támogatás nélkül a balti országok vállalkozóit.

A lett minisztériumok már elemzik, hogy milyen hatással járna a gazdaság különböző ágazataira az orosz-ukrán konfliktus következménye. A kérdést hamarosan megvitatja a lett kormány is.

A lett pénzügyi tárca emlékeztetett arra, hogy az uniós szolidaritási alapot a közép-európai országot sújtó 2002-es árvizek után hozták létre, hogy segítséget nyújtsanak a természeti katasztrófát szenvedett európai térségeknek. Az eltelt időben az alapból 23 országnak nyújtottak segítséget mintegy 3,5 milliárd eurós összegben.

Az ENSZ Közgyűlése is megvitatja az ukrán helyzetet

Az ENSZ Közgyűlése Kijev kérésére csütörtökön plenáris ülésen foglalkozik az ukrajnai helyzettel - közölte hétfőn Afaf Konja, a közgyűlés elnökének szóvivője.

Hozzátette, hogy a meghívót már továbbították a tagországoknak.
Oroszország szombaton megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Washington által beterjesztett határozatot, amely törvényellenesnek nyilvánította volna a Krím jövőbeni státusáról tartandó népszavazást. A dokumentum állást foglalt volna Ukrajna "szuverenitása, függetlensége, egysége és területi épsége" mellett.

Miután Moszkva a BT-ben megvétózta a határozatot, Kijev és a pártját fogó országok az ENSZ Közgyűlésében szeretnének elfogadtatni egy hasonló szövegű dokumentumot.

A közgyűlésben ehhez egyszerű többség is elegendő, de dokumentum jogilag nem lesz kötelező érvényű, csak ajánlás jelleggel bír majd.

Párizs továbbra is várja Putyint

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrán válság ellenére továbbra is várja Franciaország a szövetségesek partraszállása 70. évfordulójának megünneplésére - közölte kedden Laurent Fabius francia külügyminiszter.

"(Putyin) egyelőre meghívott" - jelentette ki Fabius az Europe 1 rádiónak adott nyilatkozatában, kérdésre válaszolva.

A külügyminiszter mindazonáltal megerősítette, hogy törölték az ő és Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter keddi moszkvai találkozóját orosz hivatali kollégáikkal, Szergej Lavrovval és Szergej Sojguval.

"Úgy ítéltük meg, hogy a találkozó nem időszerű, mert Putyin úr ma délelőtt valószínűleg bejelenti a dumában, hogy Oroszországhoz csatolják a Krímet. Úgy gondoljuk (Francois Hollande) köztársasági elnökkel, hogy egy ilyen látogatás azt a képzetet keltené, mintha elfogadnánk, ami történik, pedig egyáltalán nem erről van szó" - jelentette ki Fabius.

Az orosz külügyminisztérium nem sokkal korábban jelentette be, hogy törölték a négy miniszter találkozóját. A minisztériumban az AFP hírügynökség kérdésére sem voltak hajlandók közölni a találkozó visszavonásának okát.
A találkozót a múlt héten jelentette be a Kreml, a párizsi Elysée-palota azonban azt közölte, hogy a találkozót az "ukrajnai események függvényében tartják meg".

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn szankciókat fogadtak el több orosz és ukrán vezető ellen az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Putyin nincs a büntetettek között. Az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság vasárnap népszavazáson döntött az Oroszországhoz való csatlakozásról, amit a nyugati országok nem ismernek el. Az orosz elnök kedd este aláírta a Krím függetlenségét elismerő határozatot, majd jóváhagyta a területnek Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződéstervezetet.

Vissza akarnak települni Csehországba a volinyi csehek

Néhány tucatnyi volinyi (Észak-Ukrajna) cseh család azzal a kéréssel fordult a cseh belügyminisztériumhoz és a külügyminisztériumhoz, hogy nyújtsanak nekik segítséget őseik hazájába való visszatéréshez. Kérésüket azzal indokolták, hogy az ukrajnai helyzet további kiéleződésétől tartanak - közölte a cseh belügyminisztérium kedden.

"Megerősíthetjük, hogy a levelet (a volinyi csehek képviselőitől) megkaptuk" - mondta Vladimír Repka, a belügyminisztérium szóvivője kedden Prágában újságíróknak nyilatkozva. A volinyi csehek áttelepítési kérésével Karel Kühn, a külügyminisztérium külhoni csehek ügyeiért felelős különmegbízottja foglalkozik - tette hozzá a szóvivő.

A cseh külügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozott asz ügyben.