A főnököknek is jó lenne, ha így viselkednének

A pozitív vezetői szemlélet tanulható és komoly hatással van a vállalat eredményességére, hiszen ilyen légkörben a beosztottak is kreatívabbak.

Pozitív menedzsment térkép készül Magyarországon. A független kutatókból álló csoport magyarországi közép- és nagyvállalatokat vizsgál, hogy kiderüljön, mennyire van jelen a cégek irányításában a pozitív menedzsment szemlélet - mondta a Kossuth Rádióban Dr. Battonyai Tünde pszichiáter. A Monday Morning tanácsadó cég ügyvezetője a Napközben című műsorban a pozitív menedzsment szemléletű vezetési stílust mutatta be.

Kifejtette: ha pozitív szemléletű egy cégvezér, akkor nyílt belső kommunikáció zajlik a vállalaton belül, a dolgozók bátran felkeresik főnöküket, a vezető részéről pedig folyamatos a visszajelzés a munkavállalók irányába. A szakértő szerint ez azért követendő példa, mert tapasztalataik szerint elvész a kreativitás, ha a beosztottak félnek, így ugyanis nem merik elmondani új ötleteiket.

Dr. Battonyai Tünde úgy fogalmazott: mindenki hibázik, ám ha a vezetőség ezekre koncentrál, és durva következményekkel büntet, akkor a dolgozók egy idő után nem próbálkoznak majd, hiszen félnek attól, hogy hibáznak. "Ha azonban az esetleges hibákat a fejlődés részének tekintjük, amelyekből tanulhatunk, és dicsérjük a kezdeményezést, akkor a munkavállalóknak lesz kedvük ötletelni" - mutatott rá.

A pozitív menedzsment szemlélethez vagy pozitív beállítódáshoz nem árt, ha az ember kisgyermekként pozitív légkörben nő fel. Ez nem mindenkinek adatik meg, a képesség azonban tanulható - hangsúlyozta a Kossuth Rádióban Dr. Klein Sándor pszichológus. "Ezt a szemléletet nem lehet az iskolapadból elsajátítani, meg kell tapasztalni, mert ha én vezetőként nem vagyok pozitív, akkor képtelenség ilyen légkört teremteni magam köré" - tette hozzá a professzor, megjegyezve: a fejlesztést tehát saját magunkkal kell elkezdeni. "Ahhoz, hogy valaki pozitív vezetővé váljon, őszintének kell lennie, önmagát kell adnia, el kell fogadnia a másik embert, és nemcsak arra figyelnie, hogy mit mondanak neki, hanem arra is, hogy mit akar az illető kifejezni ezzel" - magyarázta Dr. Klein Sándor.

A pszichológus az eltérő vállalati kultúrákról is beszélt. Mint mondta, nehéz általánosságban nyilatkozni a kínai vagy éppen japán cégekről, hiszen ezek sajátos légkörrel rendelkeznek. Kiemelte ugyanakkor, hogy az utóbbi időben egyre inkább igyekeznek alkalmazkodni ezek a vállalatok is.

Más az ott dolgozók hozzáállása, mint Európában, és felismerték, hogy a Távol-Keleten bevált megoldásokat nem lehet változtatások nélkül átemelni erre a régióra - mutatott rá. Dr. Klein Sándor szerint sokat lehetne tanulni például a skandináv országok munkakultúrájából, ahol nagyra becsülik a családiasságot, otthonosságot. A szakember végül a hatalomról beszélt, ami szerinte sok embernek a pénznél is fontosabb. "Ha azonban valaki képtelen kontrollálni saját hatalmát, abból veszélyes dolgok sülhetnek ki" - mondta Dr. Klein Sándor a Kossuth Rádióban.