KüM: a nyelvtörvény hatályon kívül helyezése megkérdőjelezheti az új ukrán vezetés elkötelezettségét a demokrácia mellett

Az ukrajnai nyelvtörvény hatályon kívül helyezése megkérdőjelezheti a felálló új ukrán vezetésnek a demokrácia melletti elkötelezettségét - mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium (KüM) politikai igazgatója a Jurij Muska budapesti ukrán nagykövettel folytatott hétfői budapesti megbeszélésén.

A tárca a találkozóról tájékoztató közleményében kiemelte: a megbeszélést az ukrajnai fejlemények, az ukrán parlament hétvégén hozott döntései indokolták, továbbá a visegrádi négyek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország), valamint Románia, Görögország és a Bulgária külügyminisztereinek budapesti tanácskozása.

Takács Szabolcs a megbeszélésen tájékoztatta a nagykövetet a visegrádi csoport magyar elnökségi programjába illeszkedő külügyminiszteri egyeztetésről, és jelezte, hogy a tárcavezetők szót váltanak az ukrán helyzetről. A politikai igazgató, helyettes államtitkár aggodalmának adott hangot az ukrajnai nyelvtörvény hatályon kívül helyezése miatt, mivel ez a határozat megkérdőjelezheti, hogy az új ukrán vezetés elkötelezett a demokrácia mellett. Magyarország már jelezte aggályait európai partnereinek is - tette hozzá.

Takács Szabolcs a diplomatának reményét fejezte ki, hogy az erőszakmentesség tartós lesz Ukrajnában, és megkezdődik a politikai és gazdasági stabilizáció. A magyar kormány mindenben kész támogatni az ukrán nép szuverén és legitim döntésén alapuló demokratikus folyamatokat - idézték a közleményben a politikai igazgatót. Takács Szabolcs hozzátette: ehhez az ukrajnai politikai erőknek is figyelembe kell venniük a Magyarországnak kiemelten fontos kérdéseket.

Az ukrán nagykövet ígéretet tett az ukrajnai kisebbségeknek is megfelelő új nyelvtörvény elfogadására - közölte a Külügyminisztérium.

Az ukrán parlament vasárnap eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. A jogszabály hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát.