Orbán Viktor hivatalos kínai látogatásának utolsó napján a társadalomtudomány és a kultúra kapott főszerepet. A magyar kormányfő ellátogatott a Pekingi Magyar Kulturális Intézetbe, és előadást tartott a Kínai Társadalomtudományi Akadémián. Kifejtette: az Európai Unió a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban gyakorlatilag nem finanszíroz közép-európai infrastrukturális beruházásokat, így annak modernizációjában Kína szerepet vállalhat.
"Közép-Európa infrastruktúrája félkész állapotban van, Varsó és Budapest között például nincs még autópálya, és megfelelően modern vasút sem, észak-déli irányban pedig nincs összekötve az Adria a Baltikummal" - hangsúlyozta beszédében a magyar kormányfő. A miniszterelnök hozzátette: fejlesztésekre lenne szükség, de erre az Európai Unió a következő években nem ad pénzt.
Ezért "nekünk infrastruktúrafejlesztésre és ahhoz kapcsolódó finanszírozásra lesz szükségünk a következő évtizedben. Itt látok lehetőséget arra, hogy ha Kína nagy súllyal akar megjelenni Európában és Közép-Európában, akkor a közép-európai infrastruktúra modernizációjában vehet részt, és annak finanszírozásában vállalhat szerepet" - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök kiváló példának tartja erre, hogy tavaly novemberben Kína, Magyarország és Szerbia megállapodott a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról.
A kormányfő a Pekingi Magyar Kulturális Intézetben már arról beszélt, hogy Magyarország nem akkor lett Kína barátja, amikor az ázsiai ország a világgazdaság meghatározó országává vált, hanem évtizedekkel korábban. Orbán Viktor azt mondta: stratégiai jelentősége van a kultúrának a két ország kapcsolatában.
"Jó esélyünk van arra, hogy növeljük az ösztöndíjasaink számát. Kínából idén szeptemberben 200 új magyar kormányzati ösztöndíjra érkező diákot várunk. Számítunk arra, hogy a szerdai tárgyalások eredményeképpen látványos és nagy magyar kulturális produkciókat hozhatunk el ide Kínába" - jegyezte meg a magyar miniszterelnök.
Az elmúlt három napban az Orbán Viktor vezette magyar küldöttség találkozott Li Ko-Csiang kínai miniszterelnökkel, valamint a Bank of China elnökével is. A magyar delegáció több kétoldalú megállapodást kötött a kínai állammal, a küldöttséget kísérő több mint 100 üzletember pedig kínai vállalatokkal állapodott meg a kapcsolatok bővítéséről. A háromnapos hivatalos látogatás végén a két ország kormánya közös nyilatkozatot adott ki a kínai-magyar együttműködés elmélyítéséről.
