Az ellenzéki összefogást alkotó pártok közül négy együttes támogatottsága a pártválasztók körében 35 százalékos - derült ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet közvélemény-kutatási eredményeiből. A januári adatok szerint a Fidesz-KDNP 49 százalékos.
Míg az MSZP és a Fidesz-KDNP támogatottsága kismértékben emelkedett januárban, addig az Együtt-PM és a DK népszerűsége lényegében változatlan. A januári kutatási eredményeket összefoglaló, az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény szerint az adatokat január 15. és 22. között vették fel, nem sokkal az öt baloldali ellenzéki párt közös listaállításának 14-ei bejelentése után. Az adatok tükrében az Összefogást alkotó pártok közül az MSZP valamelyest erősödött, míg a másik két parlamenti párt, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció népszerűsége nem változott.
Az MSZP támogatottsága a teljes népességen belül januárban 11 százalékról 14 százalékra, a pártválasztók körében pedig 19 százalékról 23 százalékra emelkedett. Az Együtt-PM népszerűsége a teljes népességre vetítve az előző és a jelenlegi hónapban egyaránt négy százalék, a pártválasztók körében decemberben hét százalék, januárban pedig hat százalék volt.
A DK a teljes népességen belül a decemberi négy százalék után három százalékot, a pártválasztók között pedig hét százalék után hat százalékot kapna.
A januári adatok szerint a Fidesz-KDNP a teljes népesség körében a decemberi 28 százalék után 29 százalékon áll, a pártválasztók körében pedig a kormánypártok előző havi 47 százalékos támogatottsága januárban 49 százalékos. Az ellenzéki összefogáshoz tartozó MSZP, Együtt-PM és DK együttes támogatottsága a pártválasztók körében januárban 35 százalék (a Magyar Liberális Párt is beletartozik az Összefogásba, ám ezt a pártot az adatközlők nem említették).
Az ezer ember megkérdezésén alapuló, reprezentatív felmérés szerint a Jobbikra a teljes népesség nyolc százaléka szavazott volna decemberben és januárban egyaránt, a pártválasztók között pedig mindkét hónapban 14 százalékon állt a párt.
Az LMP támogatottsága a teljes népességen belül három százalékról egy százalékra csökkent, a pártválasztók körében pedig négy százalékról két százalékra esett. A bizonytalanok és nem válaszolók aránya a decemberi 42 százalékról 40 százalékra módosult.
