Vajdasági politikus a szerb alkotmánybíróság döntéséről

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti frakcióvezetője szerint "nem történt tragédia" azáltal, hogy a szerbiai alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a nemzeti tanácsokról szóló törvény néhány szakaszát.

A politikus a szabadkai Pannon RTV Szubjektív című műsorában azt mondta: „folyamatos a hisztériakeltés a témával kapcsolatban, de ennek nincs megalapozottsága”. Vannak viszont feladatok, amelyeket meg kell oldani, és ezek látszani fognak néhány napon belül, amikor nyilvánosságra hozzák az alkotmánybíróság indoklását.

Kiemelte, hogy a VMSZ prioritási listáján első helyen szerepelnek azok a feladatok, amelyek a szerbiai alkotmánybíróságnak a nemzeti tanácsokról szóló törvényre vonatkozó határozatát érintik.

Pásztor Bálint pozitívnak értékelte, hogy az alkotmánybíróság „nem azt mondta, hogy a nemzeti tanács nem rendelkezhet közhatalmi jogosítványokkal, nem alapíthat intézményeket, nem veheti át intézmények alapítói jogait az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás területén, nem azt mondta, hogy megkérdőjelezi a nemzeti tanácsok létrejöttének módját és a kisebbségi választói névjegyzéket, és nem kérdőjelezte meg a nemzeti tanácsok pénzelését sem”. Vannak viszont pontok, amelyeken egy következő törvénymódosítással kell majd változtatni. Emlékeztetett arra, hogy „eljárásban van a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításáról szóló törvény javaslata, de az hatásköri kérdéseket nem érint, kizárólag részszabályokat a megválasztásra vonatkozóan”. A parlament egyik jövőbeni feladata pedig az lesz, hogy ezt a módosítást még néhány ponttal kiegészítse. Az alkotmánybíróság január 16-án hozott döntést a nemzeti tanácsokról szóló törvényről.

Ezzel egy három éve tartó eljárás végére került pont. A döntés értelmében az említett törvény 10 szakasza részben vagy teljesen összeegyeztethetetlen a szerb alaptörvénnyel. Két törvényszakaszt teljes egészében, további nyolcat pedig részben helyezett hatályon kívül. A hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt, azaz a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje csökkent, a szerzett jogok sérültek. A részben alkotmányellenesnek talált pontok között szerepel a nemzetközi és regionális együttműködésre vonatkozó szakasz is.