Mintha robbantottak volna - károk a nógrádi rengések után

Több házban megrepedtek a falak, két templom is megsérült az éjszakai földrengésben. A Nógrád megyei Cserhátsurány közelében vasárnap hajnalban kétszer rengett a föld. Az első volt az erősebb, a Richter-skála szerinti 4,4-es. A katasztrófavédőkhöz egész nap érkeztek a kárbejelentések.

Vasárnap hajnali fél háromkor mozdult meg először a föld a Nógrád megyei Cserhátsurányban. A településen legtöbben az utcára futottak ijedtükben.

„A szekrényben a bent lévő dolgok összedőltek, rendes robajlás volt, olyan mintha robbantottak volna. Ez 2.30-kor volt, 2.40-2.45 körül követte egy utórengés” – számolt be élményeiről vasárnap a Híradónak Bacskó László helyi lakos.

A földrengés központja Cserhátsuránynál volt. Az első a Richter-skála szerint 4,4-es, a második 3,4-es erősségű volt. A földmozgást innen csaknem 70 kilométerre, még Annavölgynél és Tokodon is érezték, de több bejelentés érkezett a fővárosból is.

„A bejelentések zömében kisebb épületkárok, jelentősebb káreset nem történt. Házfalak dőltek meg, vakolat hullott le, de személyi sérülés szerencsére nem történt” – nyilatkozta Angyal Eszter, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Angyal Eszter elmondta: hajnalban összesen 38 jelzés érkezett az igazgatóságra 14 településről, Cserhátsurányból, Balassagyarmatról, Csitárról, Galgagutáról, Érsekvadkertről, Szátokról, Nógrádról, Szécsényfelfaluból, Ilinyből, Salgótarjánból, Nógrádmegyerből, Magyarnándorból, Borsosberényből és Szentéről.

A szóvivő tájékoztatása szerint kisebb-nagyobb károkat 56 esetben jeleztek, a legtöbbet Cserhátsurányból és Cserháthalápról, javarészt fal-, mennyezet-, tartófal-, homlokzat- és csemperepedéseket, míg néhány helyen a kémény sérült meg.

A tűzoltóknak három esetben kellett beavatkozniuk. Balassagyarmaton egy sérült kúpcserepet kellett eltávolítaniuk, illetve vakolathulláshoz kérték a segítséget. Szentén egy emeletes lakóház kéménye megdőlt, a balassagyarmati készenléti állomány visszabontotta a kéményt és megszüntette az omlásveszélyt.

Négy helyen keletkezett kár önkormányzati épületben. A cserhátsurányi óvoda épületében a belső homlokzatokon repedések jelentek meg, vakolatomlás történt, tégla mozdult el. A faluban hétfőn nem nyitják ki az óvodát, kedd reggeltől a helyi iskola épületében tartják az óvodai foglalkozásokat.

Mohorán az óvodáról tetőcserepek hullottak le, a polgármesteri hivatalban pedig falak és a mennyezet repedezett, a vizesblokkban csempék estek le. Fal és mennyezet repedezett meg a mohorai orvosi rendelőben is.

Két egyházi intézményből is jelentettek kárt, a cserhátsurányi katolikus templom mennyezetének falai megrepedeztek, a cserháthalápi katolikus templomnak pedig a lábazata, a falak és a homlokzata repedt meg.

Angyal Eszter elmondta: Nógrád megye jelentősebb víztározóinál, összesen tizenhárom helyen tartottak helyszíni szemlét, sehol nem tapasztaltak problémát.

A szóvivő tájékoztatása szerint közleményben, telefonon és e-mailben kereste meg az igazgatóság a Nógrád megyében található négy veszélyes üzem, valamint a közműszolgáltatók, gáz-, víz-, távhő- és áram-szolgáltatók, a közút és a vasút üzemeltetőit. A megye veszélyes üzemeitől külön jelentést kértek a helyszíni szemlékről. A visszajelzések alapján káresemény, szolgáltatói hiba nem történt a földrengés következtében.

Sorra ellenőrizték a katasztrófavédők a víztározókat is a térségben. A napokban az összeset megvizsgálják, hogy nem sérültek-e meg. Átnézik az átfolyókat, a zsilipeket és a gátakat is, hogy nem repedtek-e meg a földmozgás miatt.

A szeizmológus szerint közepes erősségűnek számít a hajnali földmozgás, de ilyenkor szinte biztos, hogy lesznek utórengések is.

„Ez valószínűleg pár hónapig még el fog tartani, lehet, hogy az utórengések között érezhetőek is lesznek, de ezeknek a pontos számát egyelőre nem tudjuk megmondani. Általában gyengülni szokott ez idővel” – hívta fel a figyelmet Győri Erzsébet, az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma szeizmológusa.

Nógrád megye ezen részén tavaly júniusban volt hasonló földmozgás. Az elmúlt egy évben összesen három ilyen erős rengés is volt a térségben, ami rendkívülinek számít. Szakértők szerint átlagosan 20 évente mérnek ilyen erős rengéseket Magyarországon.