Hadtörténész: semmit sem bizonyít a Potiorek-levél

A nagyhaboru.blog.hu történelmi portálon közzétett cikk szerint nem bizonyítja a Potiorek-levél, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már 1914 előtt egy évvel a Szerbia elleni háborúra készült volna. A Pollmann Ferenc hadtörténész által jegyzett írás hangsúlyozza: ez a levélből csak a benne szereplő állítások félreértésével vagy szándékos félreértelmezésével olvasható ki.

A honlap megjegyezte, hogy a szerb média néhány napja hírt adott a Monarchia hadi készülődését "leleplező" Potiorek-levélről, egyelőre azonban nem jelent meg az eredeti levél teljes terjedelemben. Az 1913. május 28-án, vagyis 14 hónappal a háború kitörése előtt keletkezett levél szerzője Oskar Potiorek táborszernagy, Bosznia-Hercegovina legfőbb katonai parancsnoka, címzettje pedig Leon Bilinski, a Monarchia közös pénzügyminisztere, Bosznia-Hercegovina ügyeinek legfőbb civil politikus felügyelője.

A történész utalt arra, a szerb média szerint az derül ki a levélből, hogy az 1914. évi támadás valódi oka nem a Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös és hitvese elleni gyilkos merénylet volt, a levélben azonban erre vonatkozólag nem található információ.

A szakértő közzétette, hogy Potiorek azt írta: "fő feladatunkat abban kell látnunk, hogy módszeresen készüljünk a néhány éven belül bekövetkező nagy háborúra". Ez a "nagy háború" bizonyosan nem egy Szerbia elleni háború, hanem egy kontinentális, a nagyhatalmak részvételével zajló széles körű összecsapás, amelyben Potiorek szerint nyilvánvalóan Szerbia a Monarchiával szemben fog részt venni. Azaz a bosznia-hercegovinai tartományfőnök a levél tanúsága szerint a Szerbia elleni háborút az elkövetkező "nagy háború" keretén belül tartja valószínűsíthetően bekövetkezőnek - magyarázza a történész.

Hozzátette, a Monarchia katonai és politikai döntéshozói közül többen már 1914 előtt évek óta és következetesen vallották: Szerbia kizárólag fegyveres erővel kényszeríthető arra, hogy felhagyjon Monarchia-ellenes politikájával, közéjük tartozott Potiorek táborszernagy is, aki azonban semmiképpen sem gyakorolhatott meghatározó befolyást a Monarchia külpolitikájának alakítására.

Pollmann Ferenc felhívja a figyelmet arra: a levél közzétevői számára kínálkozhatott volna kézenfekvőbb bizonyíték is arra, hogy a Monarchia kész volt háborút kezdeni Szerbia ellen a szarajevói gyilkosság kínálta alkalom előtt. 1913 októberében, amikor Szerbia vonakodott kiüríteni a londoni békeszerződés által az újonnan létrejött albán államhoz tartozónak ítélt területeket, Ausztria-Magyarország elhatározta, hogy akár fegyverrel is kikényszeríti a szerződés végrehajtását. Ultimátumban követelte Szerbiától, hogy vonuljon ki Észak-Albániából, és értésére adta, hogy a nyolcnapos határidő lejárta után mozgósítja haderejét, de mivel a szerbek végül engedtek, a háború elmaradt - ismertette a tanulmányban a szerző.

A történész úgy látja: Szerbia nyíltan Monarchia-ellenes politikájára vonatkozóan - amely bizonyos ponton túl már Ausztria-Magyarország integritását is fenyegette - a Potiorek-levél több konkrét utalást is tartalmaz.

Emlékeztetett arra: Szerbia a dualista állam délszláv területeinek elszakítását tekintette legfontosabb feladatának. Ausztria-Magyarország tehát készült a háborúra, mert döntéshozói arra a következtetésre jutottak: diplomáciai úton Szerbiát nem tudják a maga vállalta ígéretei betartására kényszeríteni.