Bekeményít az EU - Ők tarthatnak lőfegyvert Magyarországon

Vannak, akik keveslik, hogy Magyarországon gyakorlatilag csak gázpisztolyt lehet önvédelemre tartani, úgy vélik, a gumilövedékes fegyvereket is elérhetővé kellene tenni a civileknek. A felvetés hivatalos megítélése egyértelműnek látszik, nem úgy az elektromos sokkolókkal kapcsolatos kérdéseké.

Gáz-, majd vadászfegyverrel fenyegetőzött egy nyugdíjas férfi a volt munkahelyén nemrégiben, nem sokkal korábban pedig a rendőrök fegyvereket és több száz lőszert foglaltak le egy bátonyterenyei férfi lakásán, aki nem rendelkezett semmilyen engedéllyel.

A fegyvertartás és viselés hazai engedélyezésének gyakorlatáról Povázsai Sándor alezredes, az ORFK Rendészeti Osztályának vezetője a Napközben pénteki adásában elmondta, a rendőrség valamennyi engedéllyel tartott fegyvert nyilvántart. A lőfegyverek központi nyilvántartásában több mint 260 ezer fegyver szerepel. A pisztolyok, puskák több mint 60 százalékát sport-, illetve vadászati célból tartják, 23 százalékát önvédelmi célból, valamint különböző szervezeteknél is vannak ilyen eszközök.

Az alezredes szerint bár az önvédelmi fegyverek száma viszonylag magasnak tűnhet, tudni kell, hogy a több mint 61 ezer ilyen célú tartási engedély majdnem 90 százaléka gáz-és riasztófegyverre vonatkozik, és csak a maradék szól lőfegyverekre.
Fegyvertartás szabályozása - Napközben

A saját fegyverre vágyó sportolókat nagyon megnézik

A gáz- és riasztófegyvereket szabadon meg lehet vásárolni, és saját lakáson belül korlátozás nélkül tarthatóak. Akkor azonban, ha valaki önvédelmi céllal viselni szeretne ilyen fegyvert, már engedélyt kell kérnie a rendőrségtől. Ezt könnyített eljárást követően kaphatja meg az igénylő. Gáz-riasztó fegyverek esetében a kérelmezőnek csak annyit kell igazolnia, hogy büntetlen előéletű. Éles önvédelmi célú fegyvereknél más a helyzet, ezeknél a hatóság nagyon alaposan megvizsgálja, hogy mennyiben indokolt ilyen eszköz tartása.

Magyarországon csak olyan személy kaphat ilyen engedélyt, aki az adott lőfegyver tartására egészségügyileg alkalmas, valamint az orvosi mellett, az első fegyver megszerzése előtt pszichológiai alkalmassági vizsgán is részt kell vennie. Ez néhány éve a vadászok, a sportolók, fegyveres dolgozók és önvédelmi célból igénylők esetében is így van. Később azonban, amikor az engedélyek lejárnak, a megújítás során már vannak különbségek a csoportok között.

A munkavégzési célból tartott fegyvereknél az újabb alkalommal is el kell végezni a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot, míg a vadászok és az önvédelmi célból igénylők számára ez nem előírás. Sportolókra a legszigorúbb szabályok vonatkoznak, nekik minden egyes meghosszabbításkor az orvosi mellett kötelező a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is. Ha egy sportlövő saját tulajdonú fegyvert akar, azt csak abban az esetben kaphatja meg, ha valamely sportegyesület igazolt tagja, érvényes versenyengedéllyel rendelkezik. Emellett az országos sportági szakszövetségnek javasolnia kell, hogy az adott személynél indokolt a saját fegyvertartása – mondta el Povázsai Sándor.

A rendőrtiszt hozzátette: általános szabály, hogy a kérelmezőnek nagykorúnak és cselekvőképesnek kell lenni, valamint azt is igazolnia kell, hogy megfelelő elméleti ismeretekkel és jártassággal rendelkezik a fegyver kezelésében – erről megfelelő bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A rendőrség azt is vizsgálja, hogy a lőfegyver és a lőszer tárolásának megvannak-e a feltételei az igénylőnél. A fegyvereket külön, zárható szekrényben kell tartani.

Povázsai Sándor szerint a magyarországi szabályozás teljesen összhangban van az európai uniós szigorítási törekvésekkel. Ismételten hangsúlyozta, nálunk – egyes más államokkal ellentétben – a hatóság minden engedéllyel tartott lőfegyverről nyilvántartással rendelkezik, és az engedélyezési eljárás is meglehetősen szigorú. A rendőrség ráadásul legalább évente egyszer köteles ellenőrizni, hogy az érvényes engedéllyel rendelkezők továbbra is megfelelnek a büntetlen előélet követelményének.

El kell felejteni

A Kossuth Rádió műsorában nyilatkozott Vass Gábor szakújságíró is, aki szerint Magyarországon ma még meglehetősen tájékozatlanok az emberek ezen a téren, sokan azt gondolják, hogy önvédelmi célból gyakorlatilag bárki tarthat fegyvert. Éles lőfegyverekre azonban szinte csak magas beosztású politikai vezetők esetleg bírók kaphatnak engedélyt önvédelmi célból, ma már a rendőrök egymástól is bevonják a saját tulajdonú önvédelmi fegyvereket.

Azt tehát el kell felejteni, hogy valaki éles lőfegyvert tarthat otthon, ha úgy érzi, az kell a biztonságához. Magyarországon gyakorlatilag nem létező fogalom a saját önvédelmi éles lőfegyver. A gáz- és riasztó fegyverek azok, amelyek a széles tömegek rendelkezésére állnak – hangsúlyozta. Ezek külsőre úgy néznek ki, mint egy igazi éles fegyver, azonban jellemzően nem lőnek ki lövedéket, helyette hatalmas durranás és láng követi a ravasz meghúzását, valamint könnygázcsóva hagyja el a csövet. Ha ez telibe találja a megcélzott személy arcát, igen komoly fájdalma okoz neki – fuldoklás, köhögés, könnyezés és borzalmas égető érzés a következmény.

Ezek a fegyverek az átlagos megélhetési, fegyvertelen bűnözők, vagy akár kóbor kutyák ellen kiváló önvédelmi eszközök. Megvannak azonban a használatuk korlátjai is, zárt térben például nem tanácsos elsütni őket, mert a keletkező könnygázfelhő a tüzelőt is beterítheti. Erős szélben pedig drasztikusan csökken a gáz- és riasztó fegyverek hatása – mondta Vass Gábor. Hozzátette: a szakmai szervezetek évek óta kezdeményezik, hogy a szerelt, lőszeres, emberélet kioltására alkalmatlan gumilövedékes fegyverek valamilyen formában megszerezhetőek legyenek. Ez elől azonban a rendőrség elzárkózik.

Ezzel szemben az elektromos sokkolók megítélése bizonytalan, a „szürkezónába” tartoznak. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló kormányrendeletben szereplő műszaki leírás alapján a mai modellek jelentős része nem is minősülne elektromos sokkolónak. Ennek ellenére senki nem meri ezeket forgalmazni, teljes a jogbizonytalanság. Az elektromos sokkoló nem kifejezetten önvédelmi, inkább kényszerítő eszköz.

Félmillió eltűnt lőfegyver, tízezer halott

Becslések szerint az Európai Unióban 80 millió sport-, vadász- és önvédelmi fegyver van a polgárok birtokában. Sőt, némelyik tagállamban, mint Finnországban, a lakosság felének van fegyvertartási engedélye. Ez arrafelé ugyanúgy történelmi hagyomány, mint a szintén lőporkedvelő ciprusiaknál. Brüsszelt eközben aggasztja, hogy a belső határok nélküli unióban az emberek mellett az illegálisan tartott fegyverek is akadálytalanul mozoghatnak, és a nemzeti szabályozások nem tartanak lépést a megváltozott helyzettel.

Az Európai Bizottság svéd belügyi biztosa, Cecilia Malmström nemrég bejelentette, változásokra, egységes szigorításra van szükség. Mint hangsúlyozta, csak az utóbbi három évben a huszonnyolc tagállamban tízezer embert öltek meg lőfegyverrel. Emellett a schengeni határokon belül félmillió olyan pisztolyt és puskát tartanak nyilván, amelynek eltűnését vagy ellopását bejelentették, de azóta sem kerültek elő.

Az új uniós kezdeményezés legfőbb célja az, hogy megakadályozza a lőfegyverek illetéktelen kézbe kerülését, illetve azt, hogy illegálisan becsempésszék őket. A kiskapuk ugyanis tágasak. A különböző tagállamokban hatástalanított fegyverek különböző darabjaiból tökéletesen működő nagy tűzerejű pisztolyt, puskát lehet összerakni. Az esetleg hiányzó alkatrészeket pedig, akár 3D-s nyomtatóval is elő lehet állítani.

Az illegális lőfegyver- és lőszer-kereskedelem az európai szervezett alvilág egyik legjövedelmezőbb üzletága. A tervek szerint az Európai Bizottság leginkább a nyilvántartás és az ellenőrzés hatékonyságát javítaná, valamint még jobban összehangolná a nemzeti jogszabályokat, beleértve a visszaélések büntetési tételeit is. Brüsszelben azt is hangsúlyozták, hogy a törvénytisztelő sportlövészek és vadászok jogait nem csorbíthatja senki.