Megtalálták az eddigi legidősebb bolhákat?

A Kínában megtalált, jó állapotban fennmaradt fosszíliák ugrólábak nélküli, de erősebb szájszervekkel rendelkező fajokat tárnak fel, melyek a kutatók szerint dinoszauruszokon is élősködhettek.

A primitív bolhák olyan testfelépítéssel rendelkeztek, melyek révén dinoszauruszok vérét szívhatták a jura korszak végén, több mint 150 millió évvel ezelőtt. A potenciális gazdatest-parazita kapcsolatot néhány kitűnő állapotban fennmaradt, Kínában megtalált kövületnek köszönhetik a kutatók.

Manapság a bolhák változatos csoportja rendszeresen megfertőzi az emlősöket és a madarakat. Azonban keveset tudtunk eme paraziták eredetéről. A bolhafosszíliákfőleg modern kinézetű fajokat ölelnek fel az elmúlt 65 millió évből, és a kréta korszakból – 145 millió – 65 millió év – származó lehetséges bolhák azonosságát mindig vitatták a szakemberek.

Azonban Michael Engel, amerikai paleoentomológus és csapata most legalább 60 millió évvel bővítette ki a paraziták történetét. Munkájukat a Nature folyóirat közölte. Engel és társszerzői kilenc bolhafajt tanulmányoztak két helyszínről, a 165 millió éves jura kori Taohukou-formációból és a 125 millió éves kréta kori rétegbőlm Huangpancsi-kounál. Mindkét régió Kínában található.

dinoszauruszdinoszaurusz

(MTI Fotó: Soós Lajos )

A rovarok nem teljesen úgy néztek ki, mint az általunk ismert bolhák. Míg a modern paraziták hossza általában 1-10 milliméter között váltakozik, a jura és kréta kori fajoké 8-21 milliméteres tartományt ölelt fel. Azonban nemcsak a méret alapján különböznek a prehisztorikus fajok a modernektől. A jura és kréta kori bolháknál nem találták meg a modern fajok speciális „rugós lábát”. Emellett szívó szájszerveik felfegyverzett struktúrák voltak, fűrészszerű nyúlványokkal, melyek nem hasonlítanak a modern bolhák sima állkapcsaira.

Engel szerint nehéz meghatározni, hogy ezeket a jellegzetességeket hogyan lehet a bolhák életviteléhez kapcsolni, de azt jelezhetik, hogy a paraziták lesből támadó specialisták voltak, melyek „a fedezékből rövid időre rámásztak a gazdafajra táplálkozni, majd ismét fedezékbe rohantak.”

Mik is lehettek a gazdatestek, az megint más kérdés. „A szájszervek bizonyára azért ilyen eltúlzottak, hogy a korai emlősök és madarak bőrét át lehessen velük szúrni. Úgy tűnik, mintha a rovarok néhány vaskosabb kültakarón – mint a dinoszauruszok bőre – történő áthatolásra specializálódtak volna."

George Poinar, oregoni paleoentomológus egyetért azzal, hogy az ugrólábak nélkül a rovaroknak „mászni vagy rohanni kellett a gazdaállat után. Megtámadhatták a dinoszauruszokat vagy talán a pterosaurusokat is.”

A bizonyossághoz valószínűleg a legjobb megoldás az lenne, ha dinoszauruszokon, táplálkozás közben „tetten ért”, ősi bolhákat találnának.